20. A magány és hallgatás szeretete
1. Alkalmas időt keress a magadba-szállásra és Isten jótéteményeiről gyakran gondolkodjál.
2. Hagyj békét a hiúságoknak; oly dolgokat olvasgass, melyek inkább töredelmességet szereznek, mint szórakozást.
3. Ha a felesleges beszélgetéstől és haszontalan futkosástól, ha az újságok és hírek hallásától elvonod magadat, elég alkalmas időt találsz üdvös elmélkedésekre.
4. A legnagyobb szentek, ahol módját ejthették, elkerülték az emberekkel való társalkodást és rejtekben igyekeztek Istennek élni.
5. Valaki azt mondotta: Valahányszor emberek között voltam, kárommal tértem vissza.
6. Ezt mi is gyakran érezzük magunkban, mikor sokáig csevegünk.
7. Könnyebb hallgatni, mint a beszédben mértéket tartani.
8. Könnyebb otthon tartózkodni, mint kívül forgolódva magad eléggé megőrizni.
9. Aki azért belső és lelki tökéletességre akar jutni, annak szükséges, hogy Jézussal a sokaság elől félrevonuljon.
10. Senki sem foroghat szem előtt bátran, csak az, ki örömest rejtőzik.
11. Senki sem beszélhet bátran, csak az, ki örömest hallgat.
12. Senki sem lehet bátran másnak elöljárója, csak az, aki örömest függ mástól.
13. Senki sem parancsolhat bátran, csak aki jól megtanult engedelmeskedni.
14. Senki sem örvendez bátran, hacsak a jó lelkiismeret bizonyságát nem érzi magában.
15. Mindazáltal a szentek bátorsága mindenkor együtt járt Isten félelmével: nem is hagytak alább szorgalmukban és alázatosságukban, mert nagy erényekben és Isten kegyelmében tündököltek.
16. A gonoszok bátorsága pedig kevélységből és vakmerőségből ered és csalódásban végződik.
17. Soha e világéletedben teljes biztonságot ne ígérj magadnak, habár jó szerzetesnek és ájtatos remetének tartanak is.
18. Akik legjobb hírben állottak az emberek előtt, sokszor a legnagyobb veszedelemben forogtak a magukban való bizakodás miatt.
19. Azért sokaknak hasznosabb, hogy nem teljesen szabadok a kísértésektől, hanem gyakorta küszködjenek, hogy nagyon el ne bizakodjanak és így kevélységre ne vetemedjenek, se pedig a külső vigasztalásokra szerfölött ne hajoljanak.
20. Ó, mily tiszta volna annak a lelkiismerete, aki e világ után nem kapkodna és mulandó örömet sohasem hajhászna!
21. Ó, mily nagy békében és nyugalomban élne, aki minden haszontalan gondot elhagyna, csak üdvös és isteni dolgokról gondolkodnék, és minden reményét Istenbe helyezné!
22. Senki sem méltó a mennyei vigasztalásokra, ki magát szorgalmasan nem gyakorolta a szívbeli töredelmességbe.
23. Ha szívbeli töredelmességet kívánsz, szállj be szíved rejtekébe, rekeszd ki a világ zaját az Írás szava szerint: nyugvóhelyeteken bánjátok meg bűneiteket.
24. A cellában találod azt, amit kinn gyakran elvesztesz.
25. Úgy lesz kedves a cella, ha gyakran benne maradsz, de ha ritkán őrzöd, igen unalmas.
26. Ha megtérésed kezdetén jól hozzá szokol a cellában-lakáshoz, azután édes barátod és kedves vigasztalásod lesz.
27. Hallgatásban és csöndben növekszik az istenes lélek, minden erényben, és ott tanulja meg a Szentírás titkait.
28. Ott találja fel a könnyek kútforrását, amelyben minden éjjel megmossa és tisztogatja magát, hogy annál bizalmasabban társalkodhassék Teremtőjével, minél távolabb van a világ zajától.
29. Aki tehát elvonja magát ismerőseitől és barátaitól, ahhoz Isten közelit szent angyalaival.
30. Jobb az embernek rejtekben maradni és magára gondot viselni, mint magáról elfeledkezve csodákat művelni.
31. Dicséretes dolog a szerzetesben, ha ritkán jár ki, kerüli a nyilvánosságot és nem örömest látja az embereket.
32. Miért akarod látni, amit nem szabad kívánnod? ,,Elmúlik e világ s az ő kívánsága.'' (1Jn 2,17)
33. Vágyódik a test az ide s tova járkálásra, de miután az óra elmúlt, mit nyersz egyebet lelkiismereted terhénél és szíved sokféle szórakozásánál?
34. A víg kimenet gyakran szomorú hazajövettel végződik, és az esti vigadás szomorú reggelre válik.
35. Így minden testi örömnek kedves a kezdete, de a végén megmardos és megöl.
36. Mit láthatsz másutt, amit otthon nem látnál?
37. Nem előtted-e az ég, a föld és a többi elemek? Hiszen ezekből van alkotva minden teremtmény.
38. Láthatsz-e valahol olyasmit, ami sokáig állandó az ég alatt?
39. Azt hiszed talán, kielégít; pedig azt sohasem éred el.
40. Ha minden szemed előtt van is, mi volna ez egyéb, mint hiú látomás?
41. Emeld fel szemed Istenhez a magas mennybe és könyörögj vétkeid és hibáid bocsánatáért.
42. Hagyd a hiúságot a hiúknak, te pedig arra gondolj, amit neked Isten parancsol.
43. Zárd be magadra az ajtót és hívd magadhoz a te édes Jézusodat.
44. Maradj vele celládban, mert másutt nem találsz oly nagy békét.
45. Ha ki nem lépsz és híreket nem hallasz, nagyobb lelki békében maradtál volna.
46. Mióta új hírekben kezdesz gyönyörködni, azóta szükségképpen szívbeli nyugtalanságokat szenvedsz.